A NAÜ ezen a héten virtuális találkozót szervezett, hogy megvitassa a gyakori orvosi képalkotást igénylő betegek sugárzással kapcsolatos kockázatainak enyhítésében elért eredményeket, miközben biztosítja az előnyök megőrzését. A találkozón a résztvevők megvitatták a betegvédelmi irányelvek megerősítésére irányuló stratégiákat és a betegek sugárterhelési előzményeinek nyomon követésére szolgáló technológiai megoldások bevezetését. Továbbá áttekintették a betegek sugárvédelmének folyamatos javítását célzó nemzetközi kezdeményezéseket.
„Naponta betegek milliói részesülnek diagnosztikai képalkotási eljárásokban, például komputertomográfiában (CT), röntgenben (amelyeket kontrasztanyaggal és általában négyféle vizsgálattal egészítenek ki)nagynyomású tiszta injektorok: CT egyetlen injektor, CT kettős fejű injektor, MRI injektor, ésAngiográfia or DSA nagynyomású kontrasztanyag-injektor(más néven „kateteri labor„),„és néhány fecskendőt és tubust is), valamint képvezérelt intervenciós eljárásokat, nukleáris medicina eljárásokat, de a sugárvizsgálat fokozott használatával aggodalomra ad okot a betegek sugárterhelésének növekedése” – mondta Peter Johnston, a NAÜ Sugár-, Szállítás- és Hulladékbiztonsági Osztályának igazgatója. „Kulcsfontosságú konkrét intézkedések kidolgozása az ilyen képalkotás indokoltságának javítása és a sugárvédelem optimalizálása érdekében minden egyes beteg esetében, aki ilyen diagnózison és kezelésen esik át.”
Világszerte évente több mint 4 milliárd diagnosztikai radiológiai és nukleáris medicinális beavatkozást végeznek. Ezen eljárások előnyei messze meghaladják a sugárterhelést, ha azokat a klinikai indoklásnak megfelelően, a szükséges diagnosztikai vagy terápiás célok eléréséhez minimálisan szükséges sugárterheléssel végzik.
Az egyes képalkotó eljárásokból származó sugárterhelés jellemzően minimális, jellemzően 0,001 mSv és 20-25 mSv között változik, az eljárás típusától függően. Ez a sugárzási szint hasonló ahhoz a háttérsugárzáshoz, amellyel az egyének természetes módon, néhány naptól néhány évig terjedő időszakban találkoznak. Jenia Vassileva, a NAÜ sugárvédelmi szakértője arra figyelmeztetett, hogy a sugárzással kapcsolatos potenciális kockázatok megnőhetnek, ha a beteg több, sugárterheléssel járó képalkotó eljáráson esik át, különösen, ha ezek egymás után következnek be szorosan egymás után.
Az október 19. és 23. között megrendezett találkozón több mint 90 szakértő vett részt 40 országból, 11 nemzetközi szervezetből és szakmai testületből. A résztvevők között sugárvédelmi szakértők, radiológusok, nukleáris medicina szakorvosok, klinikusok, orvosi fizikusok, sugárzástechnikusok, radiobiológusok, epidemiológusok, kutatók, gyártók és a betegek képviselői is voltak.
A betegek sugárterhelésének nyomon követése
A betegek által az egészségügyi intézményekben kapott sugárterhelések pontos és következetes dokumentálása, jelentése és elemzése javíthatja a dózisok kezelését a diagnosztikai információk veszélyeztetése nélkül. A korábbi vizsgálatokból és a beadott dózisokból rögzített adatok felhasználása kulcsszerepet játszhat a szükségtelen sugárterhelések elkerülésében.
Madan M. Rehani, az egyesült államokbeli Massachusetts General Hospital sugárvédelmi globális tájékoztatási igazgatója és a találkozó elnöke elmondta, hogy a sugárterhelés-ellenőrző rendszerek szélesebb körű használata olyan adatokat szolgáltatott, amelyek arra utalnak, hogy a korábban becsültnél magasabb a korábban ismételt komputertomográfiai eljárások miatt 100 mSv vagy annál nagyobb effektív dózist elszenvedő betegek száma. A globális becslés évi egymillió betegre tehető. Továbbá hangsúlyozta, hogy ebben a kategóriában várhatóan minden ötödik beteg 50 év alatti, ami aggodalmat kelt a lehetséges sugárzási hatásokkal kapcsolatban, különösen azoknál, akiknek hosszabb a várható élettartamuk, és a megnövekedett sugárterhelés miatt nagyobb a rák kialakulásának kockázata.
A továbblépés útja
A résztvevők konszenzusra jutottak abban, hogy szükség van a krónikus betegségben szenvedő betegek és a gyakori képalkotást igénylő állapotok jobb és hatékonyabb támogatására. Egyetértettek abban, hogy az optimális eredmények elérése érdekében fontos a sugárterhelés-követés széles körű bevezetése és más egészségügyi információs rendszerekkel való integrálása. Továbbá hangsúlyozták a csökkentett dózisokat alkalmazó képalkotó eszközök és a szabványosított dózisfigyelő szoftvereszközök fejlesztésének előmozdítása globális alkalmazás céljából.
Az ilyen fejlett eszközök hatékonysága azonban nem kizárólag a gépeken és a továbbfejlesztett rendszereken múlik, hanem a felhasználók, például orvosok, orvosfizikusok és technikusok szakértelmén is. Ezért létfontosságú, hogy megfelelő képzésben részesüljenek, és naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a sugárzási kockázatokkal kapcsolatban, megoszthassák egymással szakértelmüket, és átlátható kommunikációt folytassanak a betegekkel és a gondozókkal az előnyökről és a lehetséges kockázatokról.
Közzététel ideje: 2023. dec. 27.
