Ezen a héten a NAÜ virtuális értekezletet szervezett a gyakori orvosi képalkotást igénylő betegek sugárzással összefüggő kockázatainak mérséklésében elért előrelépések megvitatása érdekében, az előnyök megőrzése mellett. A találkozón a résztvevők megvitatták a betegvédelmi irányelvek megerősítésére és a betegek expozíciós előzményeinek nyomon követésére szolgáló technológiai megoldások megvalósítására irányuló stratégiákat. Emellett áttekintették a betegek sugárvédelmének folyamatos fokozását célzó nemzetközi kezdeményezéseket.
„Minden nap betegek milliói részesülnek előnyben az olyan diagnosztikai képalkotásból, mint a számítógépes tomográfia (CT), röntgenfelvételek (amelyeket kontrasztanyag és általában négyfélenagynyomású befecskendezők: CT egyetlen injektoros, CT kétfejű injektor, MRI injektor, ésAngiográfia or DSA nagynyomású kontrasztanyag-injektor(más néven "kath labor"),és néhány fecskendőt és csövet is), valamint képvezérelt intervenciós eljárások, nukleáris medicina eljárások, de a sugárzásos képalkotások fokozottabb használatával együtt jár az aggodalom a betegek sugárterhelésének ezzel járó megnövekedésével kapcsolatban” – mondta Peter Johnston, a NAÜ sugárzási igazgatója. Szállítási és Hulladékbiztonsági Osztály. „Létfontosságú, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak az ilyen képalkotások indokoltságának javítására és a sugárvédelem optimalizálására minden egyes ilyen diagnózison és kezelésen áteső beteg esetében.”
Világszerte évente több mint 4 milliárd diagnosztikus radiológiai és nukleáris medicina eljárást végeznek. Ezen eljárások előnyei nagymértékben meghaladják a sugárzási kockázatokat, ha klinikailag indokolt módon, a szükséges diagnosztikai vagy terápiás célok eléréséhez szükséges minimális expozíciót alkalmazzák.
Az egyedi képalkotó eljárásból származó sugárdózis jellemzően minimális, jellemzően 0,001 mSv és 20-25 mSv között változik, az eljárás típusától függően. Ez a kitettségi szint hasonló ahhoz a háttérsugárzáshoz, amellyel az egyének természetes körülmények között találkoznak néhány naptól néhány évig tartó időszakban. Jenia Vassileva, a NAÜ sugárvédelmi szakértője arra figyelmeztetett, hogy a sugárzással összefüggő potenciális kockázatok megnőhetnek, ha a pácienst sugárterheléssel járó képalkotó eljárások sorozata veti alá, különösen, ha azok egymás után következnek be.
Az október 19. és 23. között tartott találkozón 40 ország, 11 nemzetközi szervezet és szakmai testület több mint 90 szakértője vett részt. A résztvevők között sugárvédelmi szakértők, radiológusok, nukleáris medicina orvosok, klinikusok, orvosfizikusok, sugártechnológusok, sugárbiológusok, epidemiológusok, kutatók, gyártók és betegek képviselői voltak.
A betegek sugárterhelésének nyomon követése
Az egészségügyi intézményekben a betegek által kapott sugárdózisok pontos és következetes dokumentálása, jelentése és elemzése javíthatja a dózisok kezelését a diagnosztikai információk veszélyeztetése nélkül. A korábbi vizsgálatok és beadott dózisok rögzített adatainak hasznosítása kulcsszerepet játszhat a szükségtelen expozíciók elkerülésében.
Madan M. Rehani, az egyesült államokbeli Massachusetts Általános Kórház sugárvédelmi részlegének igazgatója és a találkozó elnöke feltárta, hogy a sugárterhelést figyelő rendszerek kiterjesztett alkalmazása olyan adatokat szolgáltatott, amelyek arra utalnak, hogy a betegek száma effektív dózist halmoz fel. 100 mSv és több éven keresztül az ismételt komputertomográfiás eljárások miatt magasabb a korábban becsültnél. A globális becslések szerint évi egymillió beteg. Továbbá hangsúlyozta, hogy ebben a kategóriában minden ötödik beteg várhatóan 50 év alatti, ami aggodalmát fejezi ki a lehetséges sugárhatások miatt, különösen azoknál, akiknél hosszabb a várható élettartam, és a megnövekedett sugárterhelés miatt nagyobb a rák valószínűsége.
Az Út előre
A résztvevők konszenzusra jutottak, hogy a krónikus betegségekkel és gyakori képalkotást igénylő állapotokkal küzdő betegek jobb és hatékonyabb támogatására van szükség. Egyetértettek abban, hogy az optimális eredmények elérése érdekében fontos a sugárterhelés nyomon követése széles körben történő bevezetése és más egészségügyi információs rendszerekkel való integrálása. Ezenkívül hangsúlyozták a csökkentett dózist alkalmazó képalkotó eszközök és szabványosított dózisfigyelő szoftvereszközök fejlesztésének előmozdítását a globális alkalmazásra.
Az ilyen fejlett eszközök hatékonysága azonban nem kizárólag a gépeken és a továbbfejlesztett rendszereken múlik, hanem a felhasználók, például orvosok, orvosfizikusok és technikusok jártasságán is. Ezért létfontosságú számukra, hogy megfelelő képzést és naprakész ismereteket szerezzenek a sugárkockázatokkal kapcsolatban, szakértelmet cseréljenek, és átlátható kommunikációt folytassanak a betegekkel és a gondozókkal az előnyökről és a lehetséges kockázatokról.
Feladás időpontja: 2023. december 27
